1944. március 19.
Hajnalban azzal ébresztik a miniszterelnököt, .... hogy különböző irányból jelentős német erők ékeztek Magyarországra. A 16. SS-páncélgránátos-hadosztály köteléke a Sopron-Sárvár-Veszprém-Székesfehérvár útvonalat követve halad Budapest felé… Horvátország irányából a LXIX különleges hadtest. Szerbia felől a XXII. hegyi hadtest. Észak felől Krakkó irányából a LXXVIII különleges hadtest, a Luftwaffe ellenőrzése alá vonta a magyar légteret.
EGY OLVASÓ NAPLÓJÁBÓL BEJEGYZÉS 2014. március 19-én
Fél ötre érek haza, mert már megint leesett a bicikliláncom, próbálom felrakni, összeken biciklikenőcs, a lakáskulcsot nem bírom kivenni a zsebemből, féltem a kabátom. Körömkefével se jön le, rám ragadt, vacakolok a csapnál, megy az idő. A neten a zsinagóga előtti térről közvetített két utolsó beszédet még elkapom. Nem látom mennyien vannak, a színpad és a kivetítő látszik.A rabbi, most nem, mint rabbi, túlélő beszél , a végénél meghatódom. Előveszem Radnóti Miklós Naplóját, 1944. március 19-ét keresem, el is felejtettem, hogy 1943. március 14-ei az utolsó bejegyzés, és március 15-én befejezi a Negyedik eclogát, de 1944. április 19-ére is érvényes.
Ring a gyümölcs, lehull, ha megérik;
elnyugtat majd a mély, emlékkel teli föld.
De haragod füstje még szálljon az égig,
s az égre írj, ha minden összetört.
Ki ír erről a napról? Emlékszem Ági! Igen Ági vagyis Heller Ágnes mesél a Bicikliző majomban erről a napról, akkor 15 éves, most hívhatom Áginak.
Részlet - Kőbányai János: A bicikliző majom
1944. március 19-e vasárnapra esett. A szórakozásnak vége lett. Abban a pillanatban amikor bejött Rieger tanár úr, és azt mondta: „ a németek megszállták Magyarországot, lányok menjenek haza.” Mindenki úgy vette ezt a bejelentést, mintha a halálos ítéletét kapta volna kézhez. Aznapra olyan hangversenyt hirdettek a Vígadóba, amit nagyon szerettem volna meghallgatni: Sztravinszkij Tűzmadarát és Csajkovszkij-szimfóniát.
Akkoriban kevés zenét rögzítettek lemezre, azokat is rossz minőségben. A rádió élvezhetetlen volt. Zenét élvezi csak koncertteremben lehetett. Hazaértem az iskolából, közöltem a szüleimmel, hogy délután koncert lesz a Vígadóban, elmegyek.
„Szó sem lehet róla, mit képzelsz, a németek megszállták Magyarországot. Öt perc múlva itt lesznek a tankok. Meg vagy őrülve, ki nem mehetsz innen, nem hagysz el minket” – hisztizett ayám.
„Nézd anyu, valószínű, hogy ez lesz az utolsó hangverseny életemben, amit meghallgatok.” Apám rám nézett, és azt mondta: „Menj.” Nem azt: dehogyis, ugyan, miért mondasz ilyet. Végül, bár érdekelt a Tűzmadár , Csajkovszkijnál rettenetesen ideges lettem. Mi van odakint?
Amikor kijöttem, ott álltak a tankok a Vigadónál. Talán tényleg ez volt az utolsó hangversenyem, de mégsem kellett volna elmennem rá. Épségben értem haza. Másnap vártunk: mit csinálnak velünk, megnézzük mit írnak rólunk. Rövid ideig csend volt. Nagyon rövid ideig. Fel kellett varrni a sárga csillagot.
Heller Ágnes, filozófus - zsidó származású polgári családban született. A szigorodó zsidótörvények ellehetetlenítették a család életét, 15 éves a deportálások idején, számos családtagját, barátját elveszítette; az ösztönei és a véletlenek folytán menekült meg.
