ZSIDÓ SZÁRMAZÁSÚ MAGYAR ÍRÓK

BÁLINT GYÖRGY

" Szépen élni mostanában nagyon nehéz, szinte lehetetlen. Szépen meghalni néha még lehet. "

1906. július 9-én született Budapesten,  író, újságíró, kritikus, műfordító. 1924-ben érettségizett a Markó utcai gimnáziumban. Érettségi után jelentkezett a budapesti egyetem bölcsészkarának magyar–francia szakára, de felvételét elutasították. Ebben közrejátszott a numerus clausus törvény (1920), mellyel a nemzetiségieket és a zsidókat létszámkorlátozással akadályozták meg a továbbtanulásban.

A fasizmus általános térnyerése és a magyarországi zsidótörvények fenyegetése miatt feleségével elhatározták, hogy emigrálnak. Mindketten megkapták úti okmányaikat, de végül Bálint György május 15-én egyedül utazott el, hogy megélhetési lehetőséget keressen; felesége később követte volna. Mivel nem sikerült megfelelő lehetőséget találnia, július 15-én hazajött. Az itthoni helyzet azonban gyorsan változott, a szélsőjobboldal nagyon megerősödött, a háborús készülődés fokozódott. „Augusztusban ismét vízumot kért, de az angoloktól nem kapta meg a beutazási engedélyt. Így maradtak itthon, egyre elviselhetetlenebbé váló körülmények között.

Mindössze 36 évesen, 1943. január 21-én halt meg munkaszolgálatosként Ukrajnában,  a polgári humanizmus, a polgári értékek egyik legjelentősebb őrzője és képviselője volt a magyar irodalmi életben. RADNÓTI MIKLÓS: ÖTÖDIK ECLOGA című versét  Bálint György emlékének ajánlotta. 

 

• 1938 őszén hívták be először katonának kiképzésre; három hónap elteltével, karácsony előtt leszerelt, utána két hónapig betegeskedett
• 1939-ben kora tavasszal Vácra hívták be, április végén szerelték le; közben néhány hétig Léván szolgált
• 1939 őszén ismét bevonult, ekkor csak hat heti kiképzésre, Tápiósülybe
• 1940-ben is kapott behívót, de előtte orvos-ismerőse segítségével befeküdt egy szanatóriumba, így mentesülhetett a szolgálat alól
• 1941 májusában ötödször is behívták, ezúttal már nem katonának, hanem munkaszolgálatra. Gödölőre vonult be, onnan Tökajba került, majd Újverbászravitték munkára; augusztus végén térhetett haza
• 1942 április elején letartóztatták és fél évig a Margit körúton börtönben vizsgálati fogságban tartották, szeptember 12-én szabadult. Valamilyen szervezkedésben való részvétellel gyanúsították, de ennek nem volt reális alapja, bírósági tárgyalásra sem került sor

AZ OLVASÓ NAPLÓJÁBÓL - BÁLINT GYÖRGY: AZ ÁLLATOK DÍCSÉRETE - A MACSKA

Nem igaz, hogy nem szeretem a ház népét. Én is tudok szeretni, mint minden élőlény, de nem kritika nélkül. Csak azt szeretem, aki szeretetre méltó. Érzelmeimnek nem adok hangos, látványos kifejezést. Aki nem érti meg csendes dorombolásomat, az nem méltó rá, hogy értelmes, jó ízlésű állatok ragaszkodjanak hozzá. Aki nem tud sokáig hallgatagon egy helyben ülni, az nem érdemli meg a társaságomat. Akinek mindig csak bravúros mutatvány kell, aki nem éri be a természetes mozdulatok egyszerű szépségével, az sohasem szerezheti meg a macska rokonszenvét. Aki mindig valami újat követel, aki folyton a változatosságot, az izgalmat hajszolja, aki nem kedveli a békét, az egyensúlyt, az állandóságot, aki azt hiszi, hogy mindig cselekedetekkel kell bebizonyítania létjogosultságát, aki nem ismeri a tűnődés szépségét, annak sohasem lesz hű macskája. Aki az élet felületes örömeit kergeti, annak a macska hátat fordít. Akit a macskák szeretnek, silány ember nem lehet.

GELLÉRI ANDOR ENDRE

Gelléri Andor Endre 1906. március 30-án született Budapesten, szegény munkáscsaládban, a gyermekkorban megismert Óbuda, apja lakatosműhelyének, a téglagyári munkásoknak a világa alapvetően meghatározták írói élményeit. Még tanulmányait folytatta, amikor első novelláit elküldte Az Est című lapnak, amelyben 1924-ben Mikes Lajos – a lap szerkesztője és nagy tehetségkutató – felfedezettjeként meg is jelent első írása, és szinte színre lépésétől fogva, sikeres, sőt ünnepelt író lett. 1930-ban megírta egyetlen regényét, A nagymosodát. 1933-ban jelent meg első novelláskötete a Szomjas inasok, mely Baumgarten-díjat kapott. 1941-től többször behívták munkaszolgálatra (Monor, Nagykáta, Aszód, Gyertyánliget, Jászberény), zsidó származása miatt folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig. Két munkaszolgálat közötti szabadsága alatt írta posztumusz megjelent önéletrajzát, melynek az Egy önérzet története címet adta, és amely csak 1957-ben jelenhetett meg. 1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását még megélte, ám legyengült szervezete nem bírta a további megpróbáltatásokat, és 1945 május közepén flekktífuszban meghalt a hörschingi amerikai kórházban.
      

HELTAI  JENŐ

Rablók, hódítók, költők és királyok / Nyüzsögjetek! Én csöndben félreállok, / Nem izgat vágy és nem hevít a hit,
Oda nem adnám semmiért nyugalmam / És csak magamnak dúdolgatom halkan /       A bölcs lemondás fanyar dalait.

Pesten született 1871. augusztus 11-én, Budapesten hunyt el 1957. szeptember 3-án, író, költő, újságíró, dramaturg. Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Katonai pályára lépett; sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban is járt.

   

A VERSOLVASÓ NAPLÓJÁBÓL - HELTAI JENŐ SZABADSÁG CÍMŰ VERSÉRŐL

Heltai Jenő nevével régbben találkoztam,  bohém, vidám figurának gondoltam, legalábbis ilyennek festette le Bókay János "Egy rózsaszál szebben beszél"  című könyvébe, amikor a János Vitéz dalbetéteinek verseit írta. A kék vászonkötésű könyvet anyu vásárolta könyvcsomagban, amit részletekben fizetett ki, a nyári szünetben olvastam, amikor nem volt mit, mert a fiókkönyvtár szabadság miatt zárva tartott.

A "Kék tó, tiszta tó, melyből az élet vize árad..." örökzöldet nagyanyám is tudta,  délben sokszor énekelték a  "Jó ebédhez szól a nóta" műsorban is, ezt a szüleim sohasem hagyták ki, felhangosították a rádiót, közben ebédeltünk.Nem néztem meg a Heltai életrajzot, Heltai Jenő nem volt tananyag, a Szabadság című vesrsét, amit el kellett szavalnom, nem igen értettem, csak meg akartam tanulni.

Most gondolkodom el, mikor a verset a facebookon a véletlen elém hozza, mit jelenthet a szabadság, annak akinek az életét zsidótörvények szabályozzák, pedig kikeresztelkedik, annak aki a harmincas évek végén a mesék világába menekül és megírja a Néma Leventét, annak aki a német megszállás után nem hajlandó a saját szabadsága érdekében könyörgő levelet írni Horthy Miklósnak, pedig az minden bizonnyal a segítségére lenne. A fia, aki nem számít zsidónak, apja tudta nélkül kérelemmel fordul a hatóságokhoz, hogy mentesítsék a zsidótörvények alól, de Heltainak így nem kell a szabadság.

Levelében ezt írja: " Fiam nem avatott be ebbe a tervébe, amelyt hozzám való szeretete és családom miatt való aggódása sugallt neki. Nagyon jól tudta, hogy én magam sohasem kértem volna semmiféle mentesítést. Sok jót kaptam attól az országtól, amelyben születtem, és amelynek nyelvén írok, el kell fogadnom a rosszat is ...Amilyen nagy könnyebbség és elégedettség volna az, hogy kiemelnek a sok százezer főnyi zsidó vagy megkeresztelkedett tömegből, olyan elképzelhetetlen számomra, hogy bármiféle kivételezést vagy kedvezést kérjek, még akkor is, amikor ebben a megtisztelő formában esetleg meg is kapom. Sose kértem se előnyt, se jutalmat, érdemekkel hivalkodni nem tudok. Még akkor sem, ha azok, akik szeretnek és féltenek, szenvednek is emiatt"...

Heltai Jenő a Gestapo börtönébe kerül, később pincelakásokban bujkál, antik szövegekhez, Arany János verseihez menekül, 74 éves, amikor véget ér a háború, azon a tavaszon verset ír a Szabadsághoz.

PÓDIUM  - HELTAI JENŐ: SZABADSÁG - MEGZENÉSÍTETT VERS - ELŐADÓ: KONCZ ZSUZSA ZENE: CIPŐ

KARÁCSONY BENŐ

"Egyedüli példányok vagyunk. Valamennyien. Az ember tartson ki ritkasága mellett" 

Klärmann Bernát néven született  Gyulafehérvárott 1888. szeptember 7-én, Auschwitzban halt meg  1944 nyarán, erdélyi magyar író. Középiskolai tanulmányait szülővárosa Római Katolikus Főgimnáziumában végezte, egy diákcsíny miatt azonban otthon nem jelentkezhetett érettségi vizsgára, és a kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban nyilvánították éretté (1906). A nagyváradi jogakadémián kezdte főiskolai tanulmányait, de férfiszabó édesapja nem tudta tovább támogatni, ezért csak az első világháború után szerezhetett ügyvédi képesítést Kolozsvárott. Közben frontszolgálatot teljesített, megsebesült, a temesvári kórházban ápolták, majd ismét a frontra küldték, 1919-ben került haza. Az 1930-as évek elején Kolozsváron telepedett le és önálló ügyvédi irodát nyitott; ismert íróként is tovább folytatta ügyvédi gyakorlatát, csaknem húsz éven át. 1944-ben deportálták.

AZ OLVASÓ NAPLÓJÁBÓL  - KARÁCSONY BENŐ: NAPOS OLDAL

- szép gondolat. Karácsony Benő, milyen furcsa, vidám név Napos oldal című könyvét olvasom, jó ezeket a történeteket  olvasni, megállni egy szónál, egy jelzőnél, néha olyan szép, hogy vers is lehetne, az életünk apró, derűs történései, tárgyak, városok, kiskocsmák. Zsidó származású volt, nem akart kikeresztelkedni, Auschwitzban lett a holokauszt áldozata, szomorú történet, rossz olvasni,  egy tündér világot író ember,  családja elpusztul.  A Napos oldalt 1936-ban Dsida Jenő ajánlotta az olvasók figyelmébe, ugyanezt tette 60 év múltán Nagy Koppány Zsolt erdélyi születésű író.

 

Az elektronikus könyvtárban megtalálom a Napos oldalt, érdemes belefeledkezni ezekbe a történetekbe,  mindenkinek ajánlom You Tubról   az írásából készített gyönyörű tévéfilmből ezt a három perces részletet  Kubik Annával és Bubik Istvánnal.

PÓDIUM - Karácsony Benő: Napos oldal,  Mihályfy Sándor, tévéfilm, 1983.

KERTÉSZ IMRE

Budapesten született 1929. november 9-én, Nóbel- és Kossuth-díjas író, műfodító. 14 éves korában  megjárta Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ahonnan a lágerek felszabadítása után 1945-ben tért haza.  1948-ban érettségizett Budapesten, 1948-1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa. 1951-ben gyári munkás,1951-től 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa,1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító.

    

Első regénye, a Sorstalanság, amit 13 évig írt, többévi várakozás és visszautasítások után jelenhetett csak meg 1975-ben. Sikert előbb külföldön aratott a mű, itthon csak a rendszerváltás után, de főként az irodalmi Nobel-díj átvételekor ismerték meg szélesebb körben.

 

    

  AZ OLVASÓ NAPLÓJÁBÓL - KERTÉSZ IMRE: SORSTALANSÁG

A Sorstalansága 1974-ben jelent meg először, szokatlannak éreztem a címválasztást. Mi jelent az, hogy sorstalanság, mindenkinek megadatott a sors vagy mégsem, vannak olyan időszakok, amikor az embert megfosztják a választástól, nem élheti  saját sorsát, hiába szabadul ki, éli túl a KZ-lágereket, az akkor átéltek örökre meghatározzák sorsát, sorstalanságát, ha nincs Buchenwald, és nincs Auschwitz egészen más élete, más útjai lettek volna. A saját sors megválasztásának csak egy időre való elvesztése, örökre sorstalanná tesz. Az író 1963-ban fog bele a Sorstalanság elmesélésébe, a történetben végig azt érzem, a fiú beletörődött a helyzetébe, mindenkit megért, mindenkinek van mentsége, minden tettre van magyarázat, azt várom, hogy ítéletet mondjon, megátkozza azokat akik ezt tették, de csak azt ismételgeti, "ez érthető", "természetes", mint olvasó, ilyenkor reszketek a dühtől, nem, nem érthető, nekem ez nem, ne mondjon ilyeneket ez a fiú, a sorstalanság sohasem érthető meg, nincsenek rá mentségek.

FILM - KERTÉSZ IMRE: SORSTALANSÁG

AZ OLVASÓ NAPLÓJÁBÓL - KERTÉSZ IMRE: KADDIS

A kaddis, zsidó imádság, temetéseken is elhangzik, többen mondják együtt, nem az elvesztés, a pusztulás okozta gyötrelemről szól. Az ámennel záruló imádság az élet és Isten dicséretét zengi, mert a gyászoló a fájdalom ellenére se vesztette el hitét. Vékony, lila színű könyv, az emlék- vagy imádságos könyvre hasonlít, elfér egy női táskában, a címoldal lila kertbe foglalja a szöveget, szép, míves értesítés kinézetű, még nem tudom, mire hívnak, születés, gyász, esküvő, bármi lehet, de a lapok tetején a lila sordísz a keresztény liturgiában a bűnbánat, és a gyász színe.

Miért hangzik fel egy meg nem fogant gyermek felett a kaddis, és miért nem születhetett meg?

Két ember, az Auschwitzot megjárt zsidó férj és az Auschwitz után született zsidó feleség házasságának kudarcát meséli el és keres a döntéseire magyarázatot a férj, aki Kertész Imre is lehetne, hiszen az elbeszélő író. "Mindig is volt egy titkos életem, és az volt az igazi" ebbe a szenvedéssekkel teli másik, igazi életbe, amely az írás által nyújt csak szabadságot engedi, hívja be az olvasót, mert " írni az életről annyi, mint gondolkodni az életről, mint kétségbe vonni az életet...", mert kétségbe vonja azt, hogy tovább lehet adni a létezést egy vágyott, elképzelt sötét szemű kislánynak, vagy egy konok fiúnak. A házasságról gondolkodva - feleségem története - meséli el mi zajlott gyermekkorában, az internátusban, az apjával való viszonyában, Auschwitzban, mit jelent zsidónak születni, és nem zsidóként élni.

Auschwitz az, ami elmondhatatlan, amire "nincs magyarázat", Auschwitz évszázadok óta létezik, és örökre megmarad, ott van a másik ember megbocsáthatatlan megtörésében, a szabadság elvesztésében. Auschwitzban az apa hal meg, valójában a teremtő Isten, és ezzel be is fejeződik az élet, nincs folytatás, nem lehet, csak az a felismert kötelesség létezik, hogy ezt el kell mondani, nem a nemzés az elbeszélő életfeladata - hogy lehetnék én valakinek az apja mondja -, hanem az elmondás, a megírás, mindez szemben áll a feleség, a nő életfeladatával aki nem tehet mást, minthogy kilép ebből a házasságból, nem értheti meg Auschwitzot, ő az együtt érzésében is kívül maradó, az életet választó.

"Szakadatlanul dolgozom", mondja az író - mert csak akkor élek, ha nem dolgoznék nem léteznék. A Kaddis hatalmas nagy monológ, az ember régen Istennel beszélt így, most önmagával, írásban perel, elemez, keresi az okokat, de észreveszi ami szép, ami túl van a szabadságát megtaláló embernek Auschwitzon, a platánfa foltos kérgének szépségét, Mahler 9. szimfóniáját, Witgenstein gondolatait." A korábbi kultúra romhalmazzá, végül hamuvá omlik, de a hamu fölött szellemek lebegnek majd. Már csak az a kérdés milyenek lesznek ezek a szellemek, a halottak és meg nem születettek fölötti kaddis reményéről kell  mindenképp majd szólniuk.

Bezárom a lila fedeles könyvet.

PÁSZTOR BÉLA

...A halál az – hogy a levél lehullik / És pókhálóknak repül a bogár.
A hintalónak eltörik a lába, / S a búgó csiga nem búg soha már!...

1906-ban Budapesten született. A fővárosban érettségizett; a miskolci jogakadémián szerzett dokturátust, de közben tisztviselő és  kitanulja a pékmesterséget is. Kárpáti  Aurél fedezi fel a Pesti naplóban. Életében a Vajda János társaság kiadásában jelent meg egyetlen kötetet a Méregkóstolók. Weöres Sándorral együtt írta a Holdas könyv című groteszk versciklust, amely megjelent a Sorsunk c. irodalmi folyóirat 1940. évfolyamában. Versei szerepeltek a Nyugatban, a Szép Szóban és az általa alapított, szerkesztett Költészet (1940) című antológiában. Kiung király nevenapja című költeménye 1941-ben a Népszava vasárnapi mellékletének élén jelent meg.  1942-ben munkaszolgálatra hívták be és 1943. januárjában Ukrajnában eltűnt, Zelk Zoltánnal együtt voltak munkaszolgálaton, a költő visszaemlékezéseiből tudjuk, Pásztor Béla nem bírta a megpróbáltatásokat, halála előtt megőrült.

WEÖRES SÁNDOR PÁSZTOR BÉLÁRÓL

"Abban a költő-nemzedékben, melyhez mindketten tartozunk, Pásztor Béla volt valamennyiünk közt a legszövevényesebb képzeletű; zsúfolt és szeszélyes motívumok halmozója. [...] A közösen írt strófákból egy marékravalót kis ciklusokba osztottunk, Holdaskönyv címmel. Talán nem is versek, csak közös hancúrozás. Vagy primitív hímzések, naiv kerámiák: sűrű indázatban nyüzsgő pirinyó démon-, ember-, állat-alakok."

REJTŐ JENŐ

Budapesten született zsidó családban 1905. március 29-én Reich Jenő néven, két írói álneve is volt P. Howard és Gibson Lavery. Életútja regényes, színész, ügynök, fizikai munkás, költő, kabarészerző, és utazó, könyveiben élményeit írja meg, csak kicsit máshogy, mint ahogy történtek.a Japán Kávéház volt Rejtő Kenő kedvelt törzshelye, ma az épület az Írók Boltja,  itt írta a légiós, kalandos történeteit, azokkal fizetett.Zsidó származása miatt  behívják munkaszolgálatra, 1943. január 1-én pusztult el egy Jevdokovo nevű faluban, halálának oka  éhség és testi elgyötörtségre következő fagyhalál, , harmincnyolc évet élt.

 

AZ OLVASÓ NAPLÓJÁBÓL REJTŐ JENŐ KÖNYVEIRŐL

13 éves voltam, amikor az első Rejtő könyvet olvastam, most 50 vagyok,  az albérlőnk kezében láttam meg, azt mondta nagyon jó, sokat lehet rajta nevetni. Sokáig nem mertem a könyvtárban a felnőtt részlegből könyvet választani, féltem, hogy rám szólnak. Rejtő fogta a kezem  és kísért át a gyerekirodalomból  a felnőtt könyvekhez.  A könyvtároshoz közel lévő, de már a felnőtt részhez tartozó polcokon voltak a  hetvenes évek végén, az akkor még ritkaság számba menő papírkötésű, sárga fedeles könyvek. Két sor Agatha Christie, és Rejtő,  P. Howard néven csodálkoztam, és nem  értettem. Rejtőről  semmit sem tudtam, az életét nem is ismertem, nem volt tananyag, bár az osztálytársaim közül többen is olvasták regényeit. Izgultam, mikor az első papírkötésű könyveket kölcsönöztem, alig mertem a pultig menni. Azt fogja mondani a könyvtáros, hogy nem nekem való. Kifelé már rohantam, mintha szörnyű nagy bűnöm lenne. Téli szünet volt és Piszkos Fred volt az első, aztán jött sorra  a  többi: Vesztegzár, Csontbrigád, Rejtő kitartottak a nyári szünet végéig. Kíváncsi vagyok  milyen lesz újraolvasni.  Megpróbálok  fenntartások és fanyalgások nélkül olvani, mint kamaszkoromban.

Nem tudok szabadulni az életrajzától, amit már ismerek, annyira nem illik Rejtőhöz ez a vég, a hősei mindig kivágják magukat a bajból,  de az élet más, nagyon más. Tegnap, Hrabalt olvastam, annyira megfogott, az a mondata, hogy a bársonyos forradalmat a bohócok és a színészek csinálták. Nagy szükségünk van a bohócokra, még ha azok míg nevetettnek belül sírnak is értünk. 

A Piszkos Fred nem poros,  nem fogott rajta az idő, semmit sem  romlott a történet, benne vagyok a nagy kalandba, egy hajófedélzetén újra öszeismerkedem Fülig Jimivel, Piszkos Freddel, a szállásmesterrel, a kapitánnyal, egy rejtélyes halálestet kell kinyomozni, és még kísértet is van. Élvezem a párbeszédeket, ugyanúgy, mint 35 évvel ezelőtt, vagy  80 éve kuncogunk a szófordulatokon.

REJTŐ JENŐ CSODÁLATOS ÉLETE MA 

       
 

RADNÓTI MIKLÓS

SZÉP ERNŐ

"Sárga vagyok én, vagy zöld vagy kék vagy milyen? Éppen olyan testszín vagyok, mint a magyarok."

Huszton született  1884. június 30-án, Budapesten halt meg 1953. október 2-án,  költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő. Édesapja tanító volt a hajdúszoboszlói izraelita iskolában, édesanyja varrónő. Gyermekkorában szüleivel Debrecenbe költöztek. Iskolai tanulmányai során tette meg első írói lépéseit. 1902-ben jelent meg első verseskötete. Iskolai tanulmányai végeztével Budapestre költözött és újságíróként helyezkedett el (1903). 1908-tól a Nyugat, 1910-től Az Est munkatársa. Az első világháborúban, 1914-ben önkéntesnek jelentkezett. 1925-től Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója. Sikeres és elismert író.

1944 augusztusában csillagos házba internálták, a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadult. 1944. október 20. és 1944. november eleje között a nyilasok munkaszolgálatra hurcolták.

"1945-ben előbújik a romok alól egy rommá vált ember, mit a romok alól, a nyilasok ásta gödörből, már csak fél szemére lát, a másik szemén fekete üveg, s ha bemutatkozik valakinek, így mutatkozik be: Szép Ernő voltam… " Utolsó éveiben szegénységben élt. Holttestét a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra; sírkövén a „de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva” felirat áll.

 

     

AZ OLVASÓ NAPLÓJÁBÓL - SZÉP ERNŐ: EMBERSZAG

Szép Ernő Emberszag című könyvében  a személyes történetét mondja el. A 60 éves író a németek elszállásolása miatt a Margitszigetről testvéreivel egy Pozsonyi úti csillagos ház másfél szobájába költöztetik.  Milyen az élet egy Csillagos házban? Hogyan zajlik az emberek kiterelése, elhurcolása, hogyan éli át hazájában az elismeret, és népszerű író a meghurcoltatást.

PÓDIUM  - SZÉP ERNŐ: NE HIDD! - részlet

"A fényképed, meg a tavasz, /S az Igazság, az az igaz. /Csak ami szép, jó, mindig az,/Mit álmodtál, az az igaz,/ Mi nem divat, mi nem haló,/Az, ami örökkévaló. /Csak a kedvesség, az öröm,/ A pardon, meg a köszönöm, / A gyöngédség, a figyelem, /Csak az az igaz idelenn./ Csak a segítség, a vigasz, /A barátság, az az igaz."

SZERB ANTAL

Budapesten született  1901. május 1-jén, meghalt  Balf községben  1945. január 27-én,  magyar író, irodalomtörténész, népszerű regények szerzője. Budapesten született asszimilált zsidó családba, a Deák Ferenc utca 15. szám alatt. Édesapjával 1907. december 20-án a római katolikus vallásara tért át, ebben a szellemben nevelték (keresztapja Prohászka Ottokár volt), gyermekkora legmeghatározóbb élménye a cserkészet volt. Apja, a magát szabadkőművesnek valló Szerb Károly 1911 őszén beíratta a budapesti piarista gimnáziumba, ahol Sík Sándor tanította magyarra és támogatta irodalmi ambícióit az önképzőkörben. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában megjelentek esszé- és drámakísérletei is. Jeles érettségi után 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben tanult meg angolul és franciául, 1924. július 24-én doktorrá avatták. 1941-től alkotói tere egyre szűkült: rádióelőadásai elmaradtak, magyar irodalomtörténetét betiltották, a Nyugat megszűnt. 1943-ban, majd 1944. június 5-én behívták munkaszolgálatra: először Fertőrákosra, majd Balfra került. 1945. január 27-én a balfi tábor pribékjei agyonverték.

"Szerb Antallal 18 éves koromban ismerkedtem meg, versküldés és levélváltás után... Ez a kapcsolat főleg sétákból és irodalmi beszélgetésekből  állt, hogy Szerb Antal milyen személyiség volt, azt sokan próbálták  megrajzolni. Röviden és egyszerűen szólva: elbűvölő. Elragadott engem a humorának, az öniróniának  és magas irodalomnak együttese, ami benne megnyilatkozott. Szerb Antalt többször behívták munkaszolgálatra... Mi kijártunk hozzájuk a Nürnber utába , a körletükbe. Megpróbáltuk előkészíteni szökésüket, illetőleg a szükés utáni elhelyezésüket. Meg kell mondanom nem ez volt az egyetlen akió Szerb Antal érdekében. Borszasztó , hogy egyik sem járt sikerrel. (Forrás: Nemes Nagy Ágnes: "A háború vége" )

AZ OLVASÓ NAPLÓJÁBÓL - SZERB ANTAL LEVELEI BIHARI KLÁRÁNAK

Szerb Antal második feleségének, Bihari Klárának írt leveleit olvasom. Mennyi aggódás, féltő szeretet, vágyakozás és remény van a sorok között.A levelek Babának szólnak, aláírás T., Tóni. Milyen jó lenne, ha sikerülne, ha túlélné, ha Klára 33 évesen nem a férje földi maradványait keresné, ha nem a halott zsebéből kerülne ki a 100 vers gyűjtemény.

ZSOLT BÉLA

Steiner Béla néven született Komáromban, 1896. január 8-án.  Budapesten halt meg 1949. február 6-án.
Zsidó családba született,   Budapesten magyar–latin szakos tanárnak készült, de az első világháború miatt félbeszakította tanulmányait és bevonult katonának.1920-ban Budapestre költözött,  írásai harcosak voltak, de a politikai írásai kiábrándultságot tükröztek. Polgári eszményképe összeomlott, nem egyezett azzal a képpel, melyet megélt a Horthy-korszakban. A rendszert bíráló írásai miatt a hatalom nem kedvelte, de írókörökben elismert volt. 1925-ben a Magyar Hírlap és Az Ujság munkatársa, 1929–1938 között A Toll c. radikális irodalmi lap szerkesztője, 1930-tól főmunkatársa is volt. 1939-től a zsidótörvények miatt nem folytathatta újságírói pályafutását, de továbbra is publikált.

Származása miatt 1942. július 16-án behívták munkaszolgálatra. Előbb Vácra, majd a megszállt Ukrajnába vezényelték Szeredina-Buda, majd Kijev térségébe. Volt sírásó és kocsis is. 1943. október 30-án a kegyetlen bánásmódjáról hírhedt nagykátai munkaszolgálatos századhoz került.  Magyarország német megszállása után feleségével a nagyváradi gettóban kerestek menedéket. 1944 júliusában a Kasztner-vonattal Bergen-Belsenbe, majd Svájcba került. Ezalatt felesége egész családját megölték az előző házasságából származó lányával együtt. 1946-ban megírta utolsó regényét, a „Kilenc koffer”-t, melyben a nagyváradi gettó életét írta le saját életén keresztül.
 

 

 

VAS ISTVÁN

Ellentétek keresztezési pontja /Ez az egész világ...”

1910. szeptember 24-én született Budapesten. Apja sikeres zsidó üzletember, textilkereskedő, aki hallani sem akar fia irodalmi ambícióiról. 1928-ban érettségizett le a Markó utcai Berzsenyi Dániel Reálgimnáziumban. Egyetemre nem mehetett, és apja kívánságára beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Főiskolára. Kassák elolvassa verseit, és így szól: "Uram, maga költő", életkörülményei azonban még nagyon sokáig nem kedveznek a költészetnek. 1929 szeptemberétől a Standard Villamossági Rt magánhivatalnokaként üzleti számlákat ellenőriz, amíg a zsidótörvények következtében el nem bocsátják. Ezután már csak a puszta megélhetésért küzdött. Öngyilkosságot kísérel meg, s csak a baráti aggodalom és lelemény menti meg életét

   

Az 1930-as évek második felétől bontakozott ki nagyszabású műfordítói életműve Jó barátságban van Radnóti Miklóssal. A ´40-es évek a munkaszolgálatos behívók, és a rövid munkaszolgálatok je gyében telnek el. A német megszállás idején második felesége - akit 1945-ben vesz el feleségül - és barátai bújtatták.1960-ban mutatják be Hubay Miklóssal és Ránki Györggyel szerzett zenés tragédiáját Egy szerelem három éjszakája címmel. 1991. december 16-án, 81 éves korában Budapesten érte a halál. 

PÓDIUM Hubay Miklós- Vas István-Ránki György: Egy szerelem három éjszakája - Melitta, a bíróné a TV-játékban: Almási Éva

ZELK ZOLTÁN

Érmihályfalván született 1906. december 18-án  költő, író, egy szegény zsidó kántor, Zelkovits Ármin és Herskovits Mária gyermekekén. Miskolcon járt iskolába, ám tanulmányait nem fejezte be. 1925­-ben Budapestre költözött, 1928-­ban jelent meg először verse a Nyugatban.

      

EGY OLVASÓ NAPLÓJÁBÓL - ZELK ZOLTÁN: SIRÁLY

"Csak azt tudom, hogy visszaszáll
egy szárnyavesztett holt sirály.
Lebeg, lebeg, aztán leszáll.
Szívem vak tengerére száll."

Krónika -- A 2. Magyar hadsereg a Donnál -Fekete-fehér, magyar dokumentumfilm sorozat. Rendező: Sára Sándor